Engedj betekintést gyermeki világodba és mutasd meg alkotó erőd kreatív írásaidon keresztül!
Miből lesz a kamasz Avagy az érzelmi fejlődés szakaszai
Az emberi fejlődés érésből, növekedésből és tanulásból áll. Azonban az érzelmi alapok és minták nagyon korán kialakulnak és egy életre meghatározzák a társas kapcsolatainkat valamint azt, ahogyan érzékeljük és kezeljük a világot.
A csecsemőkor
Az érzelmek kialakulása már csecsemőkorban elkezdődik. A születés utáni első néhány hónap egy igen érzékeny periódus, ahol viszonylag rövid idő alatt rengeteg új inger éri a gyermeket. Ilyenkor a lelki egészség fő tényezője a kisbaba és a szülő(k) között létrejövő korai kötődés. Minden ember azzal az evolúciós eredetű, veleszületett szükséglettel érkezik a világra, hogy legalább egy szoros, tartós érzelmi kapcsolatot kialakítson a születést követő első évben. Ez az anyával és közvetlen hozzátartozókkal jön létre. A kicsinek az őt gondozók állandóságára, a velük való intim, szeretetteljes kapcsolatra van szüksége az egészséges fejlődéshez. Általuk alakul ki a kölcsönös interakciókon, testi kontaktuson, rendszeres kommunikáción, a mindennapi gondozáson keresztül a tartós érzelmi kötődés. Átlagos körülmények között és normatív fejlődés mellett a kötődési kapcsolat a csecsemő egy éves korára szilárdul meg. A szülőkkel és gondozókkal való korai kötődés létfontosságú, hiszen ez adja az érzelmi biztonságot, amely az önbizalom és az érzelmi stabilitás alapja lesz.
Érzelmek kisgyermekkorban
Kisgyermekkorban az egyik legfontosabb feladat a beszédtanulás. Ebben az időszakban szilárdul meg az “én” és az érzelmek skálája bővül és színesedik. A gyermek személyisége elkezd kibontakozni. Az érzelmi megnyilvánulások kisgyermekkorban alapvetően változékonyak, hevesek és szélsőségesek. Vagyis igen hamar átcsapnak egyik végletből a másikba. A családi szocializáció során azonban fokozatosan megtanulja a gyerek, hogyan tudja szabályozni és kifejezésre juttatni az érzelmeit. Ebben az időszakban a tapasztalatszerzés következtében már különböző félelmek is kialakulnak. A kisgyermek képes felismerni a veszélyt és minél többet tapasztal, annál több új, félelemkeltő dologgal találhatja magát szembe. De ezzel együtt megjelennek a szimbolikus félelmek is, mint például a sötéttől való félelem. A tárgyállandóság megszilárdulásával a frusztrációt is átélheti a gyermek és a céltalan dühkitöréseket felváltja a célirányos harag.
Kisiskolás kor
Az iskolakezdés fontos változás egy gyermek életében. Egyre önállóbbá és függetlenebbé válik, kialakulnak az első barátságok. Az emocionális folyamatok ebben az életszakaszban is hangsúlyosak. A kisiskolások számára semmi sem közömbös. Minden valamilyen érzelemmel, érzésekkel jár együtt. 6-7 éves korban nem jellemzőek a tartósabb érzelmek, viszont az indulatok megfékezésének, az önkontrollnak a képessége nagyjából már kialakult. Amikor a gyermek egyre jobban alárendeli érzelmeit a tevékenységeinek, higgadtabbá válik. Fontosak lesznek a kortárs csoportok és az, hogy mennyire fogadják el őt. A kritikai érzék megjelenésével csökken a nyíltság és a gyermek elkezdi elrejteni a spontán érzelmeit. A kisiskolásra leginkább a vidám alaphangulat jellemző, ami lehetővé teszi, hogy az energiáit az értelmi működésre fordítsa. Előfordulhatnak ambivalens érzések, de ezek általában rövid ideig tartanak.
Átlépés a kamaszkorba
A kamaszkor egy újabb jelentős mérföldkő a gyermek életében, hiszen lassan felnőtté válik, a tízes évei végére mind fizikai, mind szellemi értelemben egyenrangú szereplője lesz a közösségnek. Azonban mindig is egy nehéz, konfliktusokkal terhelt időszak volt mind a gyermekek, mind pedig a szülők számára. A szülők szerepe fokozatosan halványul, csökken az érzelmi függés és megkezdődik a leválás. Ezzel párhuzamosan megnő a barátok és a párkapcsolatok jelentősége. Az önállóság és függetlenség kialakulásához ugyanakkor számtalan, a serdülőkorban zajló biológiai és pszichés változás is hozzájárul. Az érzelmek egyre komplexebbek, mélyebbek és intenzívebbek lesznek, fokozódik az intimitás iránti igény. Megszilárdul az önértékelés, amire erőteljes hatással van a szülői elismerés, a társas kapcsolatok minősége, az iskolai sikerek és a beilleszkedés.
A kamaszkor fő témája az identitás kialakítása, választ találni arra a kérdésre, hogy “ki vagyok én”. Meghatározásra kerülnek a személyes értékek, hitrendszerek, érdeklődési területek és jövőbeli tervek. Vagyis a társadalomban elfoglalt szerep kialakítása.
Amennyiben a kamasz nem kap elég teret arra, hogy kibontakoztathassa önmagát, akkor bizonytalan lesz a világban elfoglalt helyével és a jövőjével kapcsolatban. Ha viszont sikeres az identitásépítés, stabil énképpel és önbizalommal gazdagodik majd. A megtalált identitás segít az életcélok, értékek és a kapcsolatok tudatos kezelésében.